Megemelt támogatási előlegek, meghosszabbított forrásfelhasználási határidők, gyorsabban kiírható pályázatok és megváltoztatott állami támogatási szabályok – ezek derülnek ki abból a két kormányrendeletből, amelyek nagypénteken este jelentek meg a Magyar Közlönyben, és  április 11-én nagyszombaton már hatályba is léptek. Ezek nagy része a veszélyhelyzet vége után 15 napig maradnak hatályban és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A friss változások egyébként már a kormány közelmúltbeli jelzéseiből, illetve EU-s döntésekből ismertek voltak, mégis érdemes a megjelent jogszabályok alapján is áttekinteni, hogy pontosan melyek is a változások, mert ez sokezer EU-s pályázó életére gyakorol alapvető hatást.

Mik a főbb döntések?

Perényi Zsigmond, az Innovációs és Technológiai minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára március 30-án már bejelentett egy 20 pontból álló intézkedéscsomagot, amellyel a fejlesztéspolitikai intézményrendszer reagált a koronavírus válság miatt fellépő EU-pályázati kihívásokra. Most ezek a jelzések jelentek meg jogszabály formájában is, így például:

a támogatási előleg általános mértéke 25-ről 50 százalékra emelkedett a kormányzati intézkedésekkel összhangban a veszélyhelyzetben leginkább érintett ágazatok esetén (pl.: turizmus, egyes szolgáltatási szektorok)
3 hónappal meghosszabbodott az előleg elszámolásának és a projekt mérföldköveinek határideje, a támogatási szerződések véghatárideje,
a támogatási szerződések módosítása egyszerűsített módon történik,
a veszélyhelyzet fennállása alatt a hitelben részesülő adós a hitelszerződésből eredő tőke- és kamatfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap,
az irányító hatóságok új követelések végrehajtását nem indítják el, a folyamatban lévők végrehajtását felfüggesztik.

Lássuk a részleteket!

A fenti ígéretek és egyéb változtatások a 98/2020. (IV. 10.) Korm. rendeletben jelentek meg, mégpedig az alábbi módon. Az általános rendelkezés szerint a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet] rendelkezéseit az alábbiakban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni:

A felhívás előkészítése: eddig 30, mostantól viszont már csak 15 napot kell várni azzal, hogy a standard és az egyszerűsített kiválasztási eljárás esetén a támogatási kérelmet be lehessen nyújtani a felhívás közzétételét követően.
A felhívás társadalmi egyeztetése: eddig 10 napos, most csak 5 napos társadalmi egyeztetési határidőt szab meg az új rendelkezés egy-egy felhívás kapcsán.
A felhívás végső szövegének előzetes megküldése: eddig úgy volt, hogy a társadalmi egyeztetés során véglegesített felhívást az irányító hatóság legalább harminc nappal, mostantól viszont legalább tizenöt nappal az éves fejlesztési keretben meghatározott meghirdetési időpont előtt megküldi véleményezés céljából az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek.
Új szabály, hogy nem alkalmazható a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 52. § (4) bekezdése, azaz a felhívások módosítása és felfüggesztése részből az a rész, miszerint ha a módosított felhívás közzététele a) a támogatási kérelem benyújtásának első lehetséges határnapját megelőző nyolc napon belül történik, támogatási kérelem a módosított felhívásban meghatározott napon, de legkorábban a módosított felhívás közzétételét követő nyolcadik napon nyújtható be, b) a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban történik, a módosított felhívás közzétételét követő legalább nyolc napig biztosítani kell a támogatási kérelem benyújtásának lehetőségét az 53. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel.
A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdésétől eltérően az irányító hatóság dönthet a döntés-előkészítő bizottság összehívásáról, ha a szakpolitikai felelős nem az  európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt miniszter által vezetett minisztériumban került kijelölésre.
Eddig 30 napos volt az időkorlát, de ha a  kedvezményezett erre irányuló indokolt kérelmet terjeszt elő, akkor a  272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 81.  § (3)  bekezdése szerinti szerződéskötési határidő legfeljebb százhúsz napra meghosszabbítható. A  272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 80.  § (3)  bekezdése alkalmazásának hiányában, ha a  támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettől vagy harmadik féltől függő feltételek teljesítése szükséges, akkor a szerződéskötési határidő a feltételek teljesítésére megállapított határidő utolsó napján kezdődik.
Lényeges, hogy a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 81.  § (1), (2), (4) és (5)  bekezdésében meghatározott határidők kedvezményezett általi elmulasztásához fűződő hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását mellőzni kell akkor, ha a kedvezményezett igazolja, hogy a mulasztást a veszélyhelyzet okozta akadályoztatás eredményezte.
A fent jelzett minapi miniszterelnökségi közlemény már általános jelleggel rögzítette, de most jogszabályban is megjelent, miszerint a projektek támogatási szerződésben rögzített fizikai befejezésének tervezett napja, a mérföldköveinek időpontja, valamint a záró kifizetési igénylés benyújtási határideje három hónappal meghosszabbodik.
Fontos könnyítés a támogatási szerződés, pénzügyi eszközök esetén a végső kedvezményezettel kötött szerződés módosítása kapcsán az, hogy eddig a tudomásra jutás után 8 napon belül kellett ezt jelezni, az új szabály viszont azt írja elő, hogy a  272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 86.  § (1)  bekezdésében meghatározott 8 napos határidő a  veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődik.
A 3 hónapos általános kinyújtáshoz képest nagyon fontos új szabály, hogy további 3 hónapos csúszást engedélyez anélkül, hogy a támogatási szerződést módosítani kellene. Az új szabály szerint ugyanis ha a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 86. § (4) bekezdés a)  pontjától eltérően, ha a  projekt fizikai befejezése a  hatályos támogatási szerződésben meghatározott időponthoz képest előreláthatóan hat hónapot meg nem haladóan késik, valamint b)  pontjától eltérően, ha a  kedvezményezett által vállalt projektszintű mérföldkövek elérése a  hatályos támogatási szerződésben rögzített időponthoz képest hat hónapot meg nem haladóan késik, akkor a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 86. § (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése esetén nem kell a támogatási szerződést módosítani.
A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 115. § (7) bekezdésétől és 1. melléklet 229.1. pontjától eltérően állami támogatás esetén a kedvezményezettnek az előleg folyósításától számított 39 (eddig valójában legfeljebb 36) hónapon belül kell elszámolnia az előleggel.
A vállalkozások számára különösen jó hír az a szintén már bejelentett döntés, miszerint 25%-ról 50%-ra ugrik a támogatási előleg mértéke. Az új szabály szerint a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 116.  § (2)  bekezdésétől eltérően a  támogatási előleg mértéke a  megítélt támogatás összegének legfeljebb 50%-a, ETHA esetén legfeljebb 80%-a a  veszélyhelyzet kezelése érdekében elrendelt kormányzati intézkedésekkel érintett ágazatok esetén.
Lényeges változás és a 3 hónapos általános projekt csúsztatással függ össze, hogy a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 117.  § (7)  bekezdésétől eltérően akkor kell a  272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet XXIII. Fejezete szerint visszafizetni a  támogatási előleget, ha a  kedvezményezett nem nyújt be kifizetési igénylést a  támogatási előleg – vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete – kifizetésétől számított 15 hónapon belül (eddig 12 hónap volt).
Az is a 3 hónapos általános projekt csúsztatással függ össze, hogy a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 118/A. § (6) bekezdésétől eltérően a szállítói előleget akkor kell visszakövetelni, ha a kedvezményezett nem nyújt be igénylést időközi kifizetésre a szállítói előleg – vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete – kifizetésétől számított 15 hónapon belül (eddig ez is 12 hónap volt).
Fontos könnyítés a járványhelyzetben, hogy az eddigi 3-ról legfeljebb 7 napra bővült a tisztázó kérdés megválaszolásának határideje: a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 132.  § (3)  bekezdésétől eltérően a  tisztázó kérdés megválaszolására legfeljebb hétnapos határidő tűzhető ki.
Rögzíti az új rendelet, hogy (1) A  kizárólag nemzeti hatáskörben megalkotott, elszámolhatóságra vonatkozó előírásokat az  irányító hatóságnak a veszélyhelyzet elleni védekezéssel összefüggő jogszabályokkal és a veszélyhelyzet kezelése érdekében elrendelt kormányzati intézkedésekkel összhangban kell alkalmaznia. (2) A  veszélyhelyzettel összefüggésben a  válságkezelési kapacitások előmozdítására irányuló műveletek kiadásai – függetlenül a programok ezirányú módosításának hatálybalépésétől – 2020. február 1-jétől elszámolhatóak. (3) A veszélyhelyzet miatt elmaradt rendezvények, képzések, workshopok veszélyhelyzet kihirdetése előtt aláírt szerződés vagy megrendelés alapján felmerülő kiadásai (így különösen szállás, teremfoglalás, oktató díjazása, utazási költség) elszámolhatóak, ha a kiadásokat nem fedezi biztosítás, azokat nem térítik vissza, vagy a szerződést, megrendelést a felek nem tudják módosítani vagy megszüntetni.
A járványügyi helyzetben ésszerű lazítás, miszerint a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a) 145. § (2)–(4) bekezdésétől eltérően az irányító hatóság, b) 145. § (5) bekezdésétől eltérően a kifizető ügynökség – ha kockázatelemzés mást nem indokol – a projekt záró kifizetési igénylését jóváhagyhatja akkor is, ha a projekt záró kifizetési igénylésének jóváhagyását megelőzően elvégzendő helyszíni ellenőrzésre nem kerül sor.
Fontos korlát, sok projektgazdának, ami egyúttal csak lehetőség a hatóság kezében, hogy a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 178. § (1) és (1a) bekezdésétől eltérően az irányító hatóság a kedvezményezett kérelmére a  fenntartási kötelezettség időtartamát legfeljebb a  veszélyhelyzet időtartamának megfelelő időtartammal meghosszabbítja.
Szintén ésszerű szabály a járványhelyzetben, hogy (1) a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározott kapcsolattartási lehetőségek közül kizárólag az elektronikus út alkalmazható azzal, hogy az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) származó források esetén a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 57/L. § (4) bekezdését alkalmazni kell. (2) Ha a  272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerint a  támogatást igénylő vagy kedvezményezett papíralapú okirat benyújtására vagy bemutatására köteles, akkor arról elektronikus úton küld másolatot azzal, hogy gondoskodik a papíralapú okirat megőrzéséről és annak a veszélyhelyzet megszűnését követő haladéktalan benyújtásáról vagy bemutatásáról.
Fontos döntés és a járványhelyzetben megint csak indokolt, hogy (1) Az irányító hatóság, EMVA-ból származó forrás esetén a kifizető ügynökség helyszíni szemlét és helyszíni ellenőrzést nem rendelhet el, kivéve a kedvezményezett, a kedvezményezett alkalmazottja vagy meghatalmazottja személyes közreműködését nem igénylő esetben. A  már elrendelt, de még nem teljesített helyszíni szemle és helyszíni ellenőrzés végrehajtását fel kell függeszteni. (2) Ha kockázatelemzés ezt indokolja, akkor a) a helyszíni szemlét a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul, b) a helyszíni ellenőrzést a veszélyhelyzet megszűnését követő egy éven belül pótolni szükséges
Sok VP-s projektgazdának bizony lényeges könnyítés, hogy az irányító hatóság EMVA-ból származó forrás esetén a  kifizető ügynökség követelések adók módjára történő behajtását nem kezdeményezheti, és a biztosítékokat nem érvényesítheti.
Ésszerű könnyítés az is, hogy (1) Ahol a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet hatósági engedély benyújtását írja elő, az engedély benyújtására irányuló kötelezettség az  annak megadására irányuló kérelem benyújtását igazoló dokumentumok benyújtásával is teljesíthető. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hatósági engedély pótlólagos benyújtásáról – annak véglegessé válását követően haladéktalanul – gondoskodni kell.
Szintén ésszerű könnyítés, hogy (1) A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 122.  § (1)  bekezdésétől eltérően az  elszámolható költségek valódiságának igazolása, valamint a  szakmai beszámoló alátámasztása céljából a  számlát vagy azzal egyenértékű bizonylatot, a kifizetés bizonylatát, valamint a szerződést vagy szerződés hiányában a visszaigazolt írásos megrendelőt szükséges benyújtani a kifizetési igénylésben. (2) Az  irányító hatóság, EMVA esetén a  kifizető ügynökség a  272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 4.  mellékletében foglalt táblázat szerinti – az  (1)  bekezdésben nem szereplő – alátámasztó dokumentumok meglétét és tartalmát ellenőrizheti.
A hatályba léptető rendelkezések lényege, hogy a fenti összes szabály hatályba lépett 2020. április 11-én és a veszélyhelyzet fennállását követő 15. napig lesz hatályban és már a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell ezeket a szabályokat.

Az államit támogatási szabályok is változtak

Amint a bevezetőben jeleztük, a minapi EU-s döntés hatására a 107/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet átírta a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendeletet is. Mégpedig úgy, hogy az említett rendelet a „41/A. Átmeneti támogatás” alcímmel egészült ki:

Ez azt jelenti, hogy az  Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a  gazdaságnak a  jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című konkrétan leírt európai bizottsági közleményre hivatkozik, azzal összhangban nyújtható.
A  támogatás vissza nem térítendő támogatás, hitel és tőke formájában nyújtható, azzal, hogy hitel és tőke formájában nyújtott támogatás esetén a  hitel teljes névértéke vagy a  tőke teljes összege tekintendő a  85/C.  § (1) bekezdése szerinti támogatástartalomnak.
A támogatás a 21. § szerint halmozható az Atr. 2. § 1. pontja szerinti egyéb állami támogatással.
A támogatásról támogatási döntés 2020. december 31-ig hozható.
Az  a  vállalkozás részesülhet a  támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült az  Atr. 6.  § (4a) és (4b) bekezdése alapján nehéz helyzetben levő vállalkozásnak.
Támogatástartalom. A  támogatás támogatástartalma a  közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a  vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – a  (2) és a  (3)  bekezdésben meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg a 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget. (2) A  mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén az  e  tevékenységhez nyújtott támogatás támogatástartalma a  közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a  vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget. (3) A  halászati- és akvakultúra-ágazatban tevékeny vállalkozások esetén az  e  tevékenységhez nyújtott támogatás támogatástartalma a  közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a  vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a  120 000 eurónak megfelelő forintösszeget. (4) Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül vagy részesült, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás (1)–(3) bekezdés szerinti legmagasabb mértékét.
A  mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozások számára a  85/C.  § (1)  bekezdése szerinti maximális támogatástartalommal nyújtható támogatás, ha a  támogatás mértéke nem függ a  támogatás mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részlegesen átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.
A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott 85/C. § (2) bekezdése szerinti támogatás összege nem határozható meg a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján. 85/E.  § Ha egy vállalkozás a  85/C.  § (2) és (3)  bekezdése szerinti ágazatban folytat gazdasági tevékenységet, a  támogatással érintett egyes tevékenységekre irányadó maximális értékhatárokat kell megfelelően alkalmazni az adott tevékenységre, azzal, hogy a vállalkozás a támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amelyből a 85/C. § (1)–(3) bekezdése szerinti követelmények ellenőrizhetők.
Az egyedi támogatásoknak az  Atr. 6.  melléklete szerinti adatait a  közlemény 34.  pontja alapján közzé kell tenni az Európai Bizottság közzétételi adatbázisában. Erre figyelemmel a támogatást nyújtó 2021. február 1-ig továbbítja az  állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait. (2) A támogatással kapcsolatos minden iratot az odaítélést követő tíz évig meg kell őrizni. (3) A támogatás a 4. §, 6. §, 8. §, 10. §, 12. §, 14. § és 16. § szerinti célokra nyújtható.
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, azaz 2020. április 11-én.